Hajnalig zokogtam, pedig nem lett volna szabad Kimentem az éjjeli esőre, hogy mossa az arcom Jártam a fényes utcákat, reménytelen keresve Megijedtem, hogy elveszítethetlek most örökre   Ez héjanász, minden szavunk felemel, majd megaláz Szótlan ütünk, majd zokogva…


Szerző: Kökényesi Gábor  2008.12.28. 19:00 Szólj hozzá!

Címkék: vers

süti beállítások módosítása