Szili Katalin vezetésével két napos tanácskozást tartottak a hétvégén a Veszprém megyei Monoszlón. A résztvevők között voltak pártpolitikusok és szakértők is. Miről beszélgethettek pár nappal a választmány azon ülése után, ahol többek között a Társadalompolitikai Tagozattól is megvonták az országos minősítést?

A Társadalompolitikai Tagozat kritikai hangvétele gyakran borzolja a kedélyeket a pártvezetésben és a tagságban is. Olyan erős egyéniségek vesznek részt a munkájában, akik "nagy öregnek" számítanak a pártban. Akik már letettek valamit az asztalra. Figyelni kell rájuk! Nem csak azért, mert ők szólnak, hanem azért is, mert halkan ugyan, de mondanak is valamit.

Lehet legyinteni rájuk. A hátuk mögött vének tanácsának hívni őket. Egyet nem lehet és nem szabad senkinek. Figyelmen kívül hagyni az általuk megfogalmazott építő szándékú kritikát. Ők még mindig nyitottabb szemmel járnak a világban az emberek között, mint azok, akik csak azt nézik, hogy ki mond valamit és a mondandót nem hallják meg. Ők meghallják és leszűrik belőle a lényeget. Viszonylag objektívan. Ők tudják, hogy mivel játszadoznak a párt és az ország kommunikátorai és azt is, hogy helyette mivel kellene.

Mi a tét?

Már régen nem az a fontos, hogy megnyeri-e a népszavazást a kormánykoalíció. Nem tudja megnyerni! Ez nem feltétlen az ő hibájuk. Hiszen ha azt kérdezik a kecskétől, hogy mit választ a káposztát vagy a koplalást, akkor arra a kérdésre is mindenki előre tudná borítékolni a választ.

Most már az MSZP jövője a tét!

Évekig nem tudták elmagyarázni az embereknek, hogy mit miért tesznek. Nem merték, vagy nem akarták elmondani, hogy kénytelenek a koalíciós partner játékszabályai szerint kormányozni az országot. Nem tudták megszólítani a gondolkodó embereket. Sem az időseket, sem a fiatalokat. Pedig azok várták és várják az iránymutatást.
Kik azok?
Te!
Ti.
Mi.

Mi vagyunk a jóakaratúak, akik szeretik hallatni a hangjukat, de ezt nem hallják meg azok, akiknek kellene. Vagy ha meg is hallják valahogy nem a kérdésekre válaszolnak.
Vagy csak mi nem értjük?
„Tudom, hogy bennem van a hiba!" Ki másban?
Türelmetlennek és csalódottnak tűnök? Pedig nem vagyok más csak kíváncsi. Hiszen számtalan fórumon az ellenvéleményt öntik rám. A „Miért nem!"-eket. Egy idő után a legvadabb pártkatona is elgondolkodik ezeken a „Miért nem!"-eken és kérdez. A kérdéseire pedig megnyugtatóan őszinte válaszokat vár. Érthető útmutatásokat. Ha nem kap ilyeneket, akkor előbb vagy utóbb leteszi a fegyverét és csalódottan elhagyja a csatamezőt.

Mostanában sokan fordítottak hátat a politikának, vagy ami még rosszabb kezdték elhinni a másik oldal közhelyeit. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások és a szavazási kedv is.
Csalódottak az emberek. Nem tudják, hogy kinek hihetnek.
Ezeknek?
Azoknak?
Egyik kutya másik eb! Hitelét vesztett emberek vannak mindenütt. Erről nem csak maguk tehetnek. Tehet az a politikai kultúra is, ami olyan szinten eldurvult, hogy már pankrációnak is beillik. Elvesztette a humorát, mert túlértékeli saját fontosságát. Annyira más világ lett, hogy már nem hallja meg az egyszerű emberek véleményét. Ami a mérföldkövek helyének pontos tudata nélkül, csak okoskodásnak tűnhet onnan fentről. Akár ezen a fórumon. Akár az én tollamból.
De kinek lenne a feladata, hogy elmesélje a jóakaratúaknak, hogy hol vannak ezek a mérföldkövek?

Az emberek többségének nem az a fontos, hogy ki a hazugabb vagy demagógabb az országgyűlésben! Inkább az, hogy miért rónak rájuk egyre súlyosabb terheket azok, akiknek pont az ellenkezője lenne a feladata. Miért kell nekik ennyire magas adó és egyéb járulékterhek mellett egyre több dologért folyamatosan többet fizetni. Nem érzik magukénak az ország gondjait, mert nekik is van elég.
Ja, hogy a kettő szorosan összefügg? Azt már kevesen tudják.
Honnan is tudhatnák?
Elmagyarázta nekik bárki is?

Azt gondolják, hogy a képviselőik inkább törődnek a maguk pénztárcájával, mint a választóik és a nemzet érdekeivel. A választók miért törődjenek az állam gondjaival, ha azt látják, hogy megélhetési politikusok lepik el a pártokat és a parlamentet, akkor ők miért ne lehetnének „megélhetési biztosan nem szavazók"?

Hová vezet ez?

A politikai bizalom a víz alatt. Hogy a szegény brekegő hátsóját ne is említsem. A pártok eddig sem voltak képesek eltartani magukat a tagságukból, pedig az lenne az igazi ismérve a munkájuknak, hogy megélnek-e belőle.
Érdekvédelmi szervezet vagytok? Akkor védjétek meg az érdekeimet. Ha megvéditek, akkor azért fizetek, mint a katonatiszt. Ha nem? Akkor sajnos ti is éhesek maradtok, nem csak én!
Nem is értem, hogy nekem pártokon és egyházakon kívülinek miért kell az adómból eltartanom azokat a pártokat és egyházakat, akiknek a hitelességükkel maguk mellé állított híveik támogatásából kellene megélniük.

Az emberek csalódtak a politikusokban és a pártokban. Ezért azok zsugorodnak. A pártok is és a politikusok is.
Hogy mekkorára? Azt nem még lehet tudni, de már most nagyon picik.
Most kellene egy olyan erő, vagy olyan személyiségek, akik képesek hitelesen szólni. Olyan, aki még nem járatta le magát. Akit még nem járattak le koholt vádakkal, sem az ellenfelei, sem a párttársai.
A baloldal ereje eddig abban volt, hogy nem hagyta magát szétdarabolni. Sem kívülről, sem belülről. A másik oldal mostanáig képtelen volt egy ember vagy párt mögé állni. Ezért nem is volt esélyük a győzelemre. Hiszen az összes energiájukat felemésztették a belső harcok. Most viszont kezd kialakulni az egység! Kezd összenőni, ami összetartozik. Ez a népszavazás nem a feltett kérdésekről, hanem a jobb oldal egy célért való összekovácsolásáról szól. Ügyes és ravasz politikusok vannak azon az oldalon is. Ott az egységért küzdenek. Ezen az oldalon pedig bomlasztanak. Ügyesek!
Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az MSZP józanabb politikusai nem tudják mindezt? És ez a helyzet felülír minden párton belüli ellentétet és torzsalkodást.

Ezért nem lesz kenyértörés vagy palotaforradalom!
Nem lehet!

Okos, gondolkodó emberek kell, hogy találjanak megoldást a gondokra. Még ha az illetők politikusok is.
Hiszen azért tanult meg kommunikálni a Homo Sapiens, hogy össze tudjon fogni egy közös célért.

Mostanában láttatok errefelé élő mammutot?
Nem?
Akkor másik közös célt kellene keresni!

Szerintem...