Egy vers jött szembe velem. Nem köszönt, csak arcul csapott.   Nincs jogom megítélni senkit és semmit. Sem nekem. Sem másnak. Nektek sem! Sem engem. Sem mást.   Gyermekkoromban olyan tanáraim voltak, akik a rendszer elvárásainak megfelelve igyekeztek belepréselni…


Szerző: Kökényesi Gábor  2009.04.18. 22:00 Szólj hozzá!

Apámnak…                           Sétálunk. Nem fogjuk egymás kezét. Inkább az előttünk – lehorgasztott fejjel - battyogó hátát nézzük. Hűvös szél fúj a Duna felől. Az elsőknek potyognak a könnyei. Nem…


Szerző: Kökényesi Gábor  2009.04.16. 19:30 Szólj hozzá!

  Vállalat vagy ország? A csődnek mindegy. És az állampolgároknak? Összeült a Cég igazgatói tanácsa. A fiatal vezérigazgatón szemmel láthatóak az elmúlt napok eseményei. Fáradt és meggyötört. Egyedül az egyik régi igazgató vigyorog. Még mindig nem ért semmit. Nem…


Szerző: Kökényesi Gábor  2009.04.16. 12:15 Szólj hozzá!

Az idei húsvét utáni első kedd tele volt ránk jellemző baromságokkal. Libákkal és egyebekkel.   Délelőtt a miniszterelnök jelölt ismertette az új kormány összetételét a frakciókkal. Túl sok meglepetést nem okozott senkinek, hiszen - az ismét kiemelten hangoztatott…


Szerző: Kökényesi Gábor  2009.04.15. 12:45 Szólj hozzá!

A vak zongorista és a süket dobos zenélnek egy bárban. A vak zongorista már egy ideje üti a billentyűket, mikor hátraszól a dobosnak: – Táncolnak már?Mire a süket dobos visszakérdez: – Miért, zenélünk?Lilike harmincas, elvált, a külsejére nagyon adó, csinos elvált…


Szerző: Kökényesi Gábor  2009.04.13. 16:00 3 komment

süti beállítások módosítása