Vajon lehet-e több rajongója egy almának, mint a politikusoknak?
A kampány elérte az internetes közösségi oldalakat is. A neten is lehet kampányolni. Sőt! A mai világban kell is! Hiszen a fiatalok többsége manapság mindent ott intéz. Vásárol, televíziót néz, rádiót hallgat, beszélget, ismerkedik és olvas. Tizenöt év és egy Netes eszközökkel kampányoló amerikai elnökjelölt kellett, hogy itthon is észrevegyék, hogy a net nemcsak arra való, amire eddig ők használták. Ha használták. Hiszen még - egy-két kivételtől eltekintve – az országgyűlésünk tagjainak többsége azt sem tudja, hogy nem kell mindent papíron tárolni.
A Gyurcsány-stáb volt az első, akik rajongótábort építettek ki a miniszterelnöki blog köré. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy azt terjesztették róla, hogy minden este átolvassa a naplójához írt hozzászólásokat. Ettől bennfentesnek érezhették magukat azok, akik ötletekkel és tanácsokkal látták el az ország akkori miniszterelnökét. Persze a látszathoz egy jó stábra volt szükség, mert akadt neki ennél fontosabb dolga is. De azért az kínos lett volna egy-egy személyes találkozó alkalmával, ha Fletó azt sem tudja ki és miért ugrik önfeledten a nyakába. Leghűségesebbjeitől csak nem kérdezheti meg, hogy honnan ismerjük egymást. Ezért ügyesen felkészítették az ilyen helyzetekre. Neki ez népszerűséget hozott akkor, abban a körben. A portál üzemeltetőinek pedig egy hatalmas szimpatizáns adatbázist.
Ez is elmúlt. Illetve múlóban.
Ez is elmúlt. Illetve múlóban.
Aztán jöttek a többiek, akik maguktól vagy némi segítséggel megjelentek a közösségi oldalakon és bejegyzéseikkel növelték a naplóvezetők népes táborát. Volt, aki itt volt, körülnézett és látta, hogy ez nem lakossági fórum, ahol csak az övéi vannak és gyorsan elszaladt. Ehhez ők nincsenek hozzászokva, hogy csak úgy a képükbe mondják a véleményüket az emberek. A bátrabbak maradtak. Bár a más véleményt ők is nehezen viselik, de hamar megtalálják a tiltógombot. Mennyivel könnyebb lenne a képviselők élete, ha ezt bevezetnék az országgyűlésben is. Bocs képviselőtársam, de nem tetszik, amit mond.
Moderálom! :-D
Moderálom! :-D
Még egyszerűbb lenne, ha minden képviselő a blogján bocsájtaná vitára a javaslatait. Ott csapnának össze az ellenérvek. Majd a szavazásokat is ott bonyolítanánk egy-egy módosító javaslatról. Aztán a szavazópolgárok ott szavazhatnának minden őket érintő kérdésben. Nem kellene kopogtatni és drága plakátokkal összebarmolni a várost. Ez lenne az igazi esélyegyenlőség! És mennyivel olcsóbb lenne. Sőt a pártok is a neten működnének. Alapszervezetekkel és elnökségekkel. Ott tartanának nagygyűléseket és kiscsoportos foglalkozásokat is. Mindenki elmondhatna egy-egy napértékelő beszédet.
A választó pedig dönt. Ha akar.
A választó pedig dönt. Ha akar.
Pár napja ez a magát irányítani nem engedő közösség önálló életre kelt. Megtalálta a maga bálványát, amivel jelképesen, de határozottan elküldhetik a politikai net-manipulátorokat az életterükből. Ez az új bálvány egy szép piros alma, aki pár nap alatt leradírozta a politikai paletta legmarkánsabb színeit és folyamatosan tör előre. Ezzel is jelezve, hogy nem kérünk többet a kampánystábok által generált álnaplójegyzetekből és miniblogokból. A semmitmondó és érdektelen magamutogatásból. Az ismerős és rajongó halmozókból. Hiszen ezek a dolgok is csak ugyanazt a célt szolgálják, mint minden kényszeredett mosoly és kézfogás. Így a kampány időszakában.
Tehát, HAJRÁ ALMA!
Szerintem…
Utolsó kommentek