Miről jutott eszembe ez a történet? Talán arról, hogy mostanság a volt Gyurcsány imádók teljesen megvannak zavarodva. Unalmukban már saját honlapot is készítettek Fletó arcképével a címlapon, ahol – a szigorú regisztrációs folyamatot túlélők – olyan remekbeszabott műveket olvasgathatnak egymás tollából, amelyek színvonala már két portálról is végleg elüldözte az értelmes gondolatokat keresőket. Kétségbeesve keresik a maguk fix pontját. Még akkor is, ha az már nem a vezír hátsója.

 

Regék szállnak köztük szájról szájra a nagy visszatérésről. Mi több? Egyesek már Dobrev Klárát is látni vélik, mint miniszterelnök-jelöltet. De ahogy múlik az idő és közelít a dátum, úgy kerülnek elő más nevek is a nagy kalapból.

 

Az első meglepetést Németh Miklós okozta, miután – még búcsúzóul - megajándékozta őt a leköszönő házelnök egy magas állami kitüntetéssel. Csak azt felejtették el az MSZP szocdem szárnyának képviselői, hogy ez a pár évtized politikai száműzetés nem múlt el nyomtalanul az ex-kormányfő lelkében. Pedig a háromhatvanas-kenyér-nosztalgia talán hozhatott volna néhány éhes nyugdíjas szavazatot.

 

Előkerült Kovács László is – persze szigorúan a fiatalítás szellemében - mint Lancelot a Szent Grállal. Nem mintha bárkinek is hiányzott volna. Az ő motivációi is érthetőek, hiszen a belga nők nem olyan szépek, mint a magyarok.

 

Természetesen a világváltó Bajnai Gordon is, aki kéreti magát, mint egy szűzlány. Aztán végül duzzogva, de mégis beadja majd a derekát. Bár ennek az éjszakának nagy ára lesz, ha veszítenek a szocik.

 

Aztán a szent tehénként tisztelt Gráf József. Vele lenne esélyük, hiszen ezzel üzennének a vidéknek, hogy minden látszat és fővárosi vízfej ellenére ők törődnek a vidékkel. A gazdák tudják, hogy ő legalább ért ahhoz, amit csinál. Valószínűleg ezért is nem fogja elvállalni a jelöltséget.

 

Ki jöhet még szóba?

 

Talán az örök önjelölt Szekeres. Volt ő már minden, de egy szintnél feljebb sosem vitte. És nem is fogja. Hiába az image építő bazi drága hajbeültetés… Most meg pláne! Hiszen köztudott, hogy ő szabadította a pártjára azt a nagyképű és ostoba bohócot, aki sikkasztott milliókkal a zsebében nevetgélt a terrorházánál a holokauszton.

 

Szilinek semmi esélye. És ezt ő maga is tudja, hiszen akkorát égett Pécsett, mint Baja Ferenc a- több százmilliót az ablakon kiszórós - portáljaival. Hogy konkrétabb példát ne említsek…

 

Fiatalítás az új jelszó. Már megint. Húsz éve ezt mondják és mégis ugyanahhoz a pár ráncos fenékhez van szegezve a bársonyszék. Generációváltásra valóban szükség lenne, de arra még nem jöttek rá, hogy a fiatalítást a tagságnál kellene elkezdeni. De amíg sem politikai üzenetet, sem jövőképet nem tudnak mutatni az ifjúságnak, addig maradnak a bálványukat kétségbeesetten keresők, akik a kocsmában sírva panaszolják egymásnak, hogy feladják és ezek után végleg visszavonulnak a közélettől.

 

Én meg az U20-as válogatottságomtól.

 

Szerintem…