A nagy hideg elől a kellemesen meleg szobám falai közé menekülve, a televíziót bekapcsolva, vártam az enyhülést, de csak az ilyen és olyan termékek reklámjai butítottak naphosszat.

„Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.”
 (Seneca )

Fél délelőtt főleg az otthonülő nyugdíjasokra próbálják meg rásózni gagyibbnál gagyibb termékeiket erős rábeszélőkével és fülbevalóval megáldott bizalomgerjesztő emberek. Persze egy időben szinte az összes csatornán. Főzőketyerék hada vár arra, hogy három áráért egyet vegyenek a háziasszonyok. Egy másodikat pedig ajándékba kapnak. Nagy üzlet! A hülyének is megéri. Na persze nem a készülék ezen oldalán. Ha kifőzőcskéztük magunkat és ez látszik is rajtunk, akkor szégyenérzetünkre apellálnak. Hogy nézel ki te dagadt kisnyugdíjas? Tudjuk, hogy lusta vagy, de mi tudjuk a megoldást. Itt a garantáltan nem fárasztó, de nagyon hatékony fogyasztókütyü, ami igaz a félhavi nyugdíjadba kerül, de még mindig praktikusabb, és kényelmesebb, mint a szabadlevegős tevékenység. Persze mellékelünk egy diétásétrendet is mellé, amit ha nem tartasz be, akkor feleslegesen vetted meg a szobányi porfogót. A kis füzet természetesen ajándék. Csak azt a szerkentyűt kell megvenned, ami kétszer annyiba kerül, mint az összes főzőcske-kellék együttvéve. Természetesen mindegyiket ugyanaz a cég forgalmazza.
Főzz! Egyél! Hízz! Fogyózz, hogy újra főzhess és ehess! 

Délben az ebéd mellé kapunk egy kis pelenkatartalmat. Csak úgy melegében. Hozzá pedig körömgombát rántva, vécéperem alatt tálalva. Ha ettől sem ment volna el az egészséges étvágya az embernek, akkor desszert gyanánt foglepedéket és lyukas fogakat nézegethetünk. Szalvéta helyett pihe-puha WC-papírt kapunk. Friss levegő helyett időzíthető légfrissítőt, vizeskutya illatban. 
Jó étvágyat!

Délután a rajzfilmek alatt a fiatalabb korosztály kap ízelítőt a jövőjüket meghatározó termékek sorából. A suliban és óvodában kiközösítik, ha nem a legújabb és legdrágább bigyó és izé lapul a kistáskájában a hamburger menü melett. A lányok értékrendjét is a reklámban látott cenzúrázott anatómiájú babák és málnaízű csattok határozzák meg. Már ebben a korban.
Mi lesz később?

A nyaggatási-tényező ismert fogalom a marketingben. Ismerős a jelenet, amikor a gyermek toporzékolva követeli a boltban a cukrosabb és színesebb reggeli tejbevalót? A nagyon okos vénasszonyok pedig szemrehányóan nézik az anyukát, hogy milyen kegyetlen, mert azt a kis rákkeltő festéket is sajnálja attól a bűbáj gyermektől. Az anyuka pedig megveszi. Tej helyett a cukros löttyöt. Tápérték helyett a sós extrudánst. Lelke rajta!

A szem-rágógumi ontja a népbutítást. A jövő nemzedék pedig két reklám között is rohadó fogakkal, a fotelbe gyógyulva nézi, hogyan kellene élnie felnőttként. Hogyan kell majd kinéznie a festett hajának, és milyen fülbevalóval, sörrel és műszaki cikkel teheti majdan férfiasabbá karizmáját. Közben pedig potenciális vásárlóivá dagadnak a fogyasztó-tablettáknak a lúdtalpbetéteknek és a protkó-ragasztóknak. 

Aztán jön az este. A filmet nézve azt veszem észre, hogy egyre halkabb a hangja a mozinak. Ráerősítek. Még egy keveset. Majd hirtelen akkora hangerővel üvölt a fülembe a reklám szignálja, hogy a televízió tetején üldögélő macim hanyatt vágódik, mint abban a régi reklámban.
Hol a távirányító?

Lehalkítom, de a párom mégis felébred. Sebaj! Legalább kihasználom az ajándékba kapott helyzetet. Mellébújva hamar megérzem a lenyugvó nap erejét, de ekkor a - bekapcsolva felejtett csatornán - rövid értekezésbe kezdenek a hüvelygombáról. Ööö... Izé... Ennyit az ingerenciámról. Fél hat. Na, nem az idő. A kedvem. Ha ezután szárnyas-betét reklám jön - istenuccse – egy jó időre lemondok eme közös örömforrásunkról.

Elszundikálva arra riadok, hogy rám másznak a reklámok. Dorombolva kutyaeledelt eszem és fényesebb a szőröm. Mosóporom annyira intelligens, hogy szimultán sakkban megveri a vízkövet és az öblítőmet is. Igaz minden foltos maradt, de legalább illatos. Na, nem a ruháim. A mosógépem. A műfogsorom nem tudom kivenni, mert az új pillanatragasztóval ragasztottam fel, hogy eltudjam rágni a gulyásleves ízű, töltött rágógumit. Mivel nem megy, megiszom helyette egy - vegyészek által sem ismert - kimondhatatlan nevű kémiai anyagot tartalmazó reggeli löttyöt. Telefon előfizetésem megállítom és visszatekerem, miközben mappa szájba!
A vizelettartási és prosztata problémáimról az engem álmomban elhagyott gerincem nélkül kérdezem meg kezelőorvosomat és gyógyszerészem. Ami persze nincs. A bankban pedig hiteltörlesztő hitelt veszek fel hitelre, hogy ne vegyék ki a fenekem alól a nagyon akciós, nagyon családi, nagyon terepjárót.
Persze mindezt HD minőségben.

Ébresszen fel valaki, mert megmérgeztek!