"A képmutatás: a bűn tisztelgése az erény előtt."
- Francois de La Rochefoucauld -

Folyik a vita a Házban. Apró-cseprő ügyekről beszélgetnek. Csupán az életünk a téma. A miénk. Kisembereké. Ez olyasmi, ami a képviselőinket a legkevésbé sem foglalkoztatja. Nekik már jó, hiszen az ő jövedelmük bebetonozva.
Így könnyű!
Nekik.

Eljátsszák a rájuk osztott szerepet és a színház megy tovább. Csont nélkül megszavaznak bármit. Nem is értik mihez adják a nevüket. Ha pedig véletlenül számon kérik rajtuk a választóik otthon, akkor a másikra mutogatva még időt és bizalmat kérnek. A gyermekeink viszont enni. 
És nem tőlük.

A Fidesz képmutatása nem ismer határokat.
Márciusban azt kommunikálták, hogy a Szabadsajtó útján mellettük tüntettek az emberek. Ősszel – mikor már közel százezren voltak – áthatolhatatlan médiafalat húztak a főváros köré és úgy tettek mintha semmi sem történt volna. Vidékre nem jutott el a tüntetésnek még a híre sem. Majd Szíjjártó közölte, hogy nekik sem tetszik a rendszer, tehát megint mellettük tüntettek az emberek.

Az ország házában nagy munka folyik. A képviselők értünk érvelnek mellettünk. Látszólag. Mindegyik feszülten figyeli hogyan akarják a javamat. Vagy a javainkat? A padsorokban akkora a tumultus, hogy a Fidesz képviselői nem találják a helyüket, ezért folyamatosan költöznek. Mindig azon képviselőtársuk mellé, akit mutat a kamera. Teszik a dolgukat. Biodíszletek. A vitában is és a gombnyomkodásnál is. Megmondják nekik, hogy mit nyomjanak és ők böcsülettel követik a pártutasításokat.
Szánalmas bohócok.

Ezekre a praktikákra legyinthetünk is, de jól példázzák Orbánék néphez való viszonyát. Hülyének néznek minket. Már akit lehet. A többi pedig csak fejét csóválva figyeli, hogyan igyekeznek bebizonyítani nekünk a citromról, hogy narancs. És van akit már ez sem tud érdekelni. S lassan ők vannak többen. Pártunk és kormányunk eközben lassan de biztosan menetel a diktatúra felé.

A Fidesz mostanság a Jobbiknak udvarol. Az Új Színház vezetőjének kinevez egy – eszmeiségében - a fasiszta pártnak tetsző vezetőséget. Majd többször is nyilvánvalóvá teszi a parlamenti vitákban, hogy sok dologban egyformán - mi több - együtt gondolkodnak. Igaz ennek ára volt. A Jobbiknak stílust kellett váltania. Fel kellett hagynia a fennhangon cigányozással és manapság már halkabban és körmönfontabban zsidózik. Ők most – éles kanyarral - azt a politikát követik, amit nyugatabbra a baloldali pártok hirdettek meg. Szembemennek a nagytőkével és a bankokkal. Szolidálnak a Wall streeten tüntető baloldali fiatalokkal. Felemelik a szavukat a munkavállalókért és a szakszervezetekért. Igyekeznek maguk mellé állítani a szegénysorba jutottakat és az időseket. De semmit sem tesznek azért, hogy egykori elvtársuk a nyolcadik kerületben ne folytasson boszorkányüldözést a hajléktalanokkal szemben.
Hogy miért nem? Lássuk csak...
Ja! Mert közben Fideszes lett és az egyezség az egyezség!

Miközben mostanra nyilvánvaló lett, hogy Orbán pártja összekacsint a Jobbikkal, a szocialisták egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Máig sem ocsúdtak fel a válásutáni agglegényparti másnaposságából. Ahelyett, hogy politizálnának végre csak álmosan néznek ki a fejükből a résen. A szélsőjobb a baloldalon politizál a Gyurcsány párt meg mindenhol, ahol pénzt remél. Az LMP egy olyan fából-vaskarika, ami nem tudja eldönteni, hogy kör legyen-e vagy négyzet. Akkor a szocik hol is vannak? Azokat a baloldali jelszavakat mégsem skandálhatják, amit a fasiszták tettek a magukévá!
Akkor mit és hogyan?
Legyünk őszinték. Ügyesen ellopták a puskaporukat, míg aludtak.

Ez persze nem a puskaportolvajok ötlete volt. Ez tipikusan a Fidesz taktikája. Ezzel igyekszik még több teret nyerni. A szélsőjobb felé vándorol, hiszen a baloldalon már nagy a zsúfoltság. Magához édesgeti majd finoman átpolitizálja a kiszemelt pártot. Egy radikális baloldali értékeket képviselő szerveződést csinál belőle, hogy ezzel húzza ki a szőnyeget a magukat ténylegesen baloldalra sorolók alól. Ebben az a röhejes, hogy a fasiszták észre sem veszik, hogy kommunista eszméket hirdetnek, miközben a náci jelképeik alatt masíroznak. Miután Orbán magához édesgeti a Jobbikot óvatosan átformálja a maga képére és örömére. Véd és dac szövetségre lép vele és ezzel belső viszályokat is gerjeszt. Miután már maguk sem ismernek magukra, egyesével bekebelezi őket. Ahogyan tette ezt a többi jobboldali párttal is. Minden csupán idő kérdése.
Ügyes!

A Fidesz vándorol. Székről-székre, pártról-pártra.
És zabál.
Ugye ismeritek a Kisgömböc meséjét?

Szerintem...